Épít, épül, épület, építész, építmény – egy tőről fakadó szavak, egybe kapcsolhatók, összetartozók és az a valami, ami összekapcsolja őket: az alkotás. Az alkotás, mint folyamat, vagy mint egy elkészült remekmű, melynek értéke, története van.

Kézzel fogható, körüljárható, akár egy szentély, nagy becsben tartható. Az építészet, annak maradandó alkotásai, legyen az akár egy ókori piramis, vagy egy szecessziós palota, egy adott korszak, egy nép, egy alkotó, egy világnézet lenyomatai, melyek legnagyobb részt örök mementóként szolgálnak a későbbi korok emberei számára.

Az építészet az emberi kultúra egyik legalapvetőbb megnyilvánulási formája. Az emberek a saját otthonuk építésén túl vallási, szent helyek építményeit alkották meg a legkorábbi időkben, és ebben már benne volt az alkotás vágya is: emelni egy olyan helyet a föld fölé, mely isteneik számára kedves.

Nem szeretnék most belemenni a különféle kultúrák építkezési szokásaiba, mert azokról számtalan érdekes és színes írás található mindenfelé a világhálón.

Inkább emelnék ki néhány olyan épületet, melyek a jelenkor, vagy a korábbi korok embere számára valamilyen szempontból különlegesnek, egyedinek számítanak.

Ilyenek az ókori piramisok, melyek építését, rendeltetését számtalan titok, különféle elméletek övezik. És itt meg is állhatunk egy szóra, mivel az első építész, akinek ismerjük a nevét Imhotep egyiptomi főpap volt, az ő tervei alapján készült elDzsószer fáraó lépcsős piramisa Szakkarában i. e. 2750 körül. A piramisok formája, kialakítása, megalkotása az akkori idők tudományos eredményeihez mérten hatalmas tudást feltételez, melyek láttán a ma embere megemeli a kalapját, ahogy mondani szokás.

Váltsunk aztán földrészt, tegyünk egy óriási lépést egy távoli, hatalmas országba: Kínába. Ugye nem kell mondanom, hogy a kínai nagy fal, ez az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje közöttKína északi határán épített erődítmény-rendszerek összessége mennyire meghatározó építménye világunknak. A ma látható falszakaszok a Ming dinasztia idején épültek, téglából, míg a korábbi időkben döngölt föld volt az építkezés anyaga. De lépjünk tovább.

Számtalan amerikai építmény közül én a New York-i Szabadság szobrot választanám. A rézből készült szobor Franciaország ajándékaként érkezett az államokba, Frédéric Augusthe Bartoldi szobrász munkájaként, a belső szerkezet mérnöki munkáját a párizsi toronyról nevezetes Gustave Eiffel végezte. A szobor fejét az 1878-as párizsi világkiállításon mutatták be. Természetesen még számtalan érdekesség fűződik hozzá.

Az egyházi építmények közül bizonyos szempontból kiemelkedik a római Szent Péter bazilika, a Vatikánban, mint a római katolikus egyház első számú szentélye. A tervek és az építése kapcsán számos nagy művész nevét említhetjük: Bramante, Raffaello, Antonio di Sangallo és Michelangelo tett hozzá kisebb-nagyobb léptékben úgy, hogy a ma látható csodálatos bazilika elnyerje végső formáját. Órákig lehetne regélni a bazilika titkairól és érdekességeiről, ez most csak egy kis kedvcsináló hozzá.

A végére választanék egy modern építményt, a világ jelenleg legmagasabb épületét, mely Dubaiban mered az ég felé, ez a Burdzs Kalifa. A felhőkarcoló 828 m magas, 2010. januárjában adták át az Egyesült Arab Emírségek fővárosában. A 39.000 tonna betonacél és a 22 millió munkaóra azt gondolom – éppúgy, mint a látvány – lenyűgöző.

Természetesen csak kiragadtam néhányat az emberi agy és kéz alkotta tárgyak, épületek, építmények közül, de ebből is látszik, hogy milyen széles skálán mozog az építészet, mint olyan, tekintve akár a felhasznált anyagokat, vagy a méreteket, vagy akár az adott építmény jelentőségét, ismertségét, jellegét.
Kívánom, hogy mind több helyre eljutva a világ számos pontján, fedezzék fel Önök is az épített kultúra, az építészet remekműveit, látványos és maradandó emlékeit.