A jelszó: perzsa – szőnyegek a mesés kelet világából

Azt hallották, hogy az UNESCO védett kulturális örökségként tartja számon az azerbajdzsáni és iráni szőnyegkészítés művészetét? No és azt tudják, hogy a világ legnagyobb, 2000 négyzetméteres perzsaszőnyege Iránban készült egy arab sejk megrendelésére, 45 tonnát nyom és egy mecsetbe került?

Ahány szőnyeg, annyi életérzés, személyes varázslat és művészi önkifejezés. Minden darab egyszeri és megismételhetetlen. Az ujjak, amik a fonalat olyan mesterien vezetik, hogy megszülessen kezük munkája nyomán egy tökéletes műalkotás, évszázadok emlékeit és őseik tudását hordozzák magukban.

De mi is a perzsaszőnyeg? Miért ilyen nagy a rajongás és a tisztelet körülötte? Igyekszem betekintést nyújtani ebbe a varázslatos világba!

A csomózott, vagy szőtt technikával készült szőnyegek közül az eddig ismert legrégebbi darab az Altáj-hegységben egy ásatás során került elő, egy szkíta hercegnő sírjába tették egykor. Csodálatos fennmaradásának magyarázata, hogy az egykori sírrablók a beáramló víznek köszönhetően jégbe fagyva konzerválták azt! Ezt az egyedülálló leletet ma az Ermitázs múzeum őrzi.

A szőnyegek a nomád népek sátraiban elsősorban kényelmi, díszítő funkciókkal bírtak, hiszen a sátor falait, bejáratát is díszítették velük. De szőnyegeikkel melegítették a lovakat, tevéket is. Mára ez a funkció az önkifejezés művészi megnyilvánulásává változott a legjobb mesterek munkái nyomán.

A kezdetben geometrikus mintavilágot az iszlám művészet felvirágzása idején felváltotta a cizelláltabb, virágmotívumokat ábrázoló stílus. A XVI. századtól városi manufaktúrák is alakultak, melyek történetesen napjainkban is ennek az egyedi művészeti ágnak a mestereit foglalkoztatják.

A szín-és jelképrendszerek – ember, életfa, nomád ima – taoista, buddhista szimbólumok mind annak a tükröződését jelentik, ami ezeknek a keleti népeknek a lelkében, hitvilágában megtalálható. Ezeket szőtték, csomózzák bele mind a mai napig e varázslatos, felbecsülhetetlen értékű remekekbe.

Az esztétikai értéken túl az egyes színek mélyebb jelentésekkel is bírnak. Van, ahol az egyik tabunak számít, ugyanaz más országban egészen mást jelent. A kék: mennyország Iránban, hatalom Nepálban. Gazdagságot jelképez a piros, hűséget a narancssárga Iránban. A gyász színe Kínában, Indiában és Iránban is a fehér.

No és hogyan készülnek a szőnyegek? Erről órákat lehetne mesélni! Az első fázis a gyapjú előkészítése, majd ezt követi a színezés, amihez növényi eredetű festék mellett kémiai eredetűt is használnak. Felvetőszál, keresztszál, csomó – ezek már a készítés fázisaihoz kapcsolódó varázsszavak. No és még ott van a nyírás, mivel a szövés után a gyapjúszálakat tökéletesen egyfomára kell nyírni. Végül jöhet az átmosás, és a szárítás, így lesz teljes a történet.

Persze nem varázsütésre, hanem kitartó, alázatos munka eredményeként születik meg kezük munkája nyomán az új persza szőnyeg, hogy aztán valakinek otthonában, vagy akár egy nyilvános térben méltó helyére kerülhessen.

Értékük szinte felbecsülhetetlen, de mégis van rá mérőszám ami alapján összehasonlíthatók: ez nem más, mint a csomószám. Minél apróbb egy szőnyeg csomózása, annál nagyobb értéket képvisel a darab. Az anyagösszetétel, a méret és a mintázat már csak hab a tortán.

Egy gondosan ápolt szőnyeg nemzedékeken át megőrzi értékét, és díszíti a helyet, ahová kerül. Generációk lehetnek büszkék rá, és adhatják örökül gyermekeik, unokáik számára.

A Galéria Savaria online piacterén is találhatnak belőle néhány csodás példányt!

Források:

http://mult-kor.hu/20101125_szonyegek_kiralya_kiralyok_szonyege

http://www.agas.hu/keleti-perzsaszonyeg-ismerteto/csomozasi-eljarasok.htm