Időtlen időutazás – az időmérés világa

A nap járásának megfigyelésétől az atomóra művi pontosságáig az idő érzékelése, mérése hosszú utat járt be. Mind az évszázadok, mind a technika és az emberi igények egyre újabb kihívások elé állították az idő mérésének tudományát.

Össze nem hasonlítható egy földbe szúrt bot, ami árnyékot vet a homokba azokkal a veretes óraművekkel, amik akár falon, akár óratoronyban, vagy épp egy divatlap címoldalán köszönnek vissza.

Amikor az ősi emberek még az égitestek járása, a nappalok és éjszakák váltakozása alapján tettek különbséget napszakok, évszakok között, nem volt fontossága a másodperceknek és annak, hogy mivel, hogyan, mennyire pontosan mérik az idő múlását.

Az eltelt időt leghamarabb a napnyi idővel mérték, amikor eltelt egy nappal és egy éjszaka. Az eggyel nagyobb időbeli egységet pedig a holdfázisok váltakozása alapján számították.

Az ókori népek a természet adta anyagokat, egyszerű eszközöket használták az idő mérésére: a napóra, homokóra, vagy épp a vízóra egyszerű elvei alapján tudott összehasonlítani időben dolgokat a kor embere.

Az első mechanikus órákat a XIII. század vége felé készítették, majd a következő századokban tökéletesedett és számtalan változatban a mindennapi ember számára is elérhetővé vált az óraszerkezet, már személyes használatra is. És az eljövendő évszázadok tovább tökéletesítették azokat.

A XIX. század volt a zenélő órák virágkora. Az órásmesterek alkotókedvüket szívesen csillogtatták zenélő szerkezetek készítésével. A harangjáték volt az első gépzenei szerkezet. Tornyok harangjaira kalapácsok ütöttek, s a kalapácsot mozgató szerkezetet mechanikus programvezérlés irányította.

A kvarcórák az 1970-es évek második felében kezdtek elterjedni, ettől kezdve leágazóban volt a mechanikus órák korszaka. Napjainkban már csak a méregdrága, egyedi, vagy kis sorozatban gyártott extra kivitelű órákban alkalmaznak hagyományos, mechanikus technológiát.

No és hogy milyen pontos egy atomóra? A számok kedvelőinek csak egy apróság: Az NIST F1 atomóra pontossága 2 x 1015/sec. Vagyis 2000 évente 0,0001 másodperccel tér el. Mérhetetlenül picinyke “idő”.

Időtlen időkig mesélhetünk az időről, ami pénz, a mondás szerint, vagy akár a márkás óraművek csodás remekeiről, se szeri se száma a díszes, egyedi, vagyonokat érő daraboknak. Talán nem is ez a legfontosabb.

Az órák világa olyan sokszínű, mint egy bazár forgataga. Választhatsz közülük, böngészhetsz köztük a Galéria Savaria oldalán is, rengeteg csodás darab vár! https://galeriasavaria.hu/termekek/ora/

Források, érdekességek itt:

http://www.vilaglex.hu/Erdekes/Html/Idomeres.htm

http://index.hu/tudomany/2009/10/20/40_idozona_alatt_a_fold_korul/