A művészet, mint századokon átívelő korszakok hosszú gyöngysora, egy fényes, egyesek szerint kevésbé jelentős időszakkal tette le a névjegyét a XIX. század utolsó harmadában. Ekkor is, mint mindig annak előtte a kor meghatározó alkotói egy újfajta szemlélet mellett tették le voksukat.
Édouard Manet, az impresszionizmust megelőző korszak kiemelkedő alkotójaként már átvezette az új irányba a lelkes felfedezőket. Az új irányzat egy festőcsoport képviselőiből – Monet, Pissarro, Degas – valamint egy neves fényképész, Nadar művészi eltökéltségének összefonódásából nőtte ki magát. Legfontosabb eleme, hogy a színekre épít, és a térhatást is új megvilágításba helyezi.
Az egyre szaporodó “plein air” festészet képviselői a szabadban történő festés, a táj hangulatának megörökítésével tették le névjegyüket az asztalra. Magyarországon Szinyei Merse Pál, Paál László és a nagybányai iskola alkotói nevéhez köthetőek legnagyobbrészt ezek az alkotások.
Claude Monet: Impresszió, a felkelő nap – című 1872-es festményét tartják az impresszionizmus névadójának. A csoport első kiállítását 1874-ben rendezték, ahol ez a mű is megtekinthető volt.
A sajátos festéstechnika egyfajta optikai csalódás hatására épít: az apró színfoltokat egymásra, egymáshoz nagyon közel feltéve a vászonra. A fekete szín ugyanakkor szinte egyáltalán nincs jelen az ebből a korból származó alkotásokon. A szobrászatban Rodin mozgásra építő, robosztus kompozíciói jelentik a lenyomatát ennek a gondolkodásmódnak.
A modern művészet első jelentős forradalmaként is aposztrofálják a korszakot, az érzéki benyomások rögzítését. A pillanat megragadása, az élmény visszaadása volt legfontosabb motiváló tényezőjük.
Az irányzat nyilvánvalóan rányomta hatását más művészeti ágakra is, így az irodalom, a zene és a költészet műfajaiban is megvannak a maguk sajátos, a korszakra jellemző megnyilvánulásai.
Böngésszen Ön is a Galéria Savaria festményei közt! Impresszionista alkotók munkáit is megtalálja piacterünkön.
Forrás:
