A futurizmus, ez a kicsit megosztó, a kubizmus hatásait magán viselő irányzat a mozgás, a dinamizmus, az urbanizmus és a nacionalizmus címszavai köré épült.
A mozgás és a fények optikai illuziója az, amire nagy hangsúlyt fektettek képviselői, mellyel egyfajta térhatást, tömegérzetet váltottak ki a nézőből. Erre kiváló példa Marcel Duchamp: Lépcsőn lemenő akt című alkotása, melyet a kubizmus és futurizmus ötvözeteként emlegetnek.
1909-ben adta ki az önmagát addig francia költőnek tekintő F.T. Marinetti olasz folyóiratában azt a kiáltványt, melyben: „Megállapítjuk, hogy a világ nagyszerűsége új szépséggel gazdagodott, a sebesség szépségével… Egy versenyautó, kirobbanó lélegzetű kígyókhoz hasonlatos vastag csövekkel díszített motorházával… szebb mint a Győzelem istennőjének szamothrakéi szobra”
Mi sem fejezhetné ki jobban a sebesség és a dinamizmus előretörését, mint a fenti idézet. A modern, nyüzsgő nagyváros dicsőítéséhez könnyedén kapcsolhatók olyan kulcsfogalmak, mint az erő, a veszély, a merészség, a lázadás, a küzdelem, a lendület, a technika és a zörej.
Az életszemlélet a művészet képviselői részéről olyan irányokat vett, mely az egyik, az olaszországi ágát az irányzatnak Marinetti vezetésével a fasizmus, míg a Majakovszkij vezette Oroszországban meglévő csoportot a baloldali eszmék és forradalmak felé terelte.
A futurizmus egyik vezéregyénisége, egyik első elméleti védelmezője és terjesztője volt Umberto Boccioni, olasz festő, grafikus és szobrász. Munkáinak fő jellemzője, hogy egy képbe sűríti a különböző idősíkok mozdulatait, így keltve a térhatás érzését a nézőben.
A zenével is foglalkozó Luigi Russolo képein is zenei hatást akart ébreszteni, valamint a gép-, a mozgás-, a lendület istenítését hirdeti akárcsak a kubizmushoz közel álló Carlo Carrá olasz festő és művészeti író festészete.
A futurizmushoz kapcsolható alkotások természetesen más művészeti ágakban is megjelentek, így a költészet, a fotóművészet, a mozgókép világában is megtaláljuk jeles képviselőit. Így Majakovszkij mellett Oroszországban Borisz Paszternak, a franciáknál Marinetti mellett Apollinaire emelhető ki az ismertebb nevek közül.
A régi és az “új világ” összecsapása ez a térben inkább, mint időben kiterjedő irányzat, a lelkiállapot komplex értelmezése ahogy a futurizmus esztétikája fogalmaz. Mindemellett lehet szeretni, elutasítani, az is tény, hogy nem volt hosszú lélegzetvételű, viszont az akkori világ tökéletes lenyomatát képviselte átmeneti jellege és forrongásai révén.