A legenda egy nürnbergi posztókereskedő fiáról szól. Martin Behaim tengerészként élte világát. Bejárta a tengereket, s mint a portugál birodalom legfőbb tengerész tisztje a király lovaggá ütötte és nemesi rangra emelte. Utazásainak történeteit, élményeit szülővárosának polgárai rajzos formában kívánták viszontlátni.

Behaim beleegyezett, és elkészíttetett egy kb. fél méter átmérőjű fagolyót, amit beborított pergamennel. Innen már csak egy lépés volt, hogy arra felrajzoljon mindent amit látott, hallott, és ezeket a rajzokat feliratokkal látta el. A legenda valóságtartalma bármennyi is lehet, viszont az utókor megőrizte számunkra a mesét.

A földgömb, vagy más elnevezéssel glóbusz Földünk méretarányosan kicsinyített, három dimenziós ábrázolása. A glóbusz – jelentése gömb alakú – ma már a modern számítógépes technológiának köszönhetően virtuális formát is ölthet.

De ugorjunk csak vissza az időben, hiszen éggömböket már az ókorban is készítettek, de Magellán expedíciója kellett ahhoz, hogy valóban gömb alakúnak fogadják el bolygónkat. A XV. század végére teszik az első földgömb megszületésének idejét, mely az Óvilág ábrázolásával nyitotta meg a sort. Izgalmas és kezdetleges kialakítása volt az első próbálkozás a Föld ábrázolása során, mely ma a Nürnbergi múzeumban látható.

Az úttörők közt másodikként Martin Waldseemüller neve bukkan fel, akinek földgömbjén már az Újvilág ábrázolása van jelen. Az 1515-ben készült, 27 cm átmérőjű alkotás 2 példányban maradt fenn az utókor számára.

Mercator, a híres kartográfus a következő a sorban, no és még sorolhatnánk a neveket. A földgömb készítés aranykora a 16. századra tehető. Glóbuszpárok – föld-és éggömbök sorra készültek, néhány közülük egyedi kialakítással, de minden esetben gazdagon díszített faállványra helyezve, sárgaréz meridiángyűrűvel.

No és mi a helyzet a Magyarországon elérhető térképekkel? Kérdezhetik. Nos a Mária Terézia korabeli időkben indult útjára nálunk a földgömbök készítése. Az 1800-as évek második felében már több jeles darab is készült, közülük Perczel László munkáját még díjazták is egy nemzetközi földrajzi konferencián, Velencében.

Magyarország legnagyobb földgömbje az ELTE egyik Lágymányosi tömbjében található: 1961-ben Füsi Lajos irányításával készült el a 212 cm átmérőjű domborművű műanyagföldgömb, melynek célja a Föld közlekedési hálózatának bemutatása. Méretaránya 1 : 6 000 000. egészen egyedi ábrázolásmód jellemzi, kialakítása is kuriózumnak számít.

A földünkön jelenleg megtalálható forgó, mozgásban lévő legnagyobb „példány” az amerikai Maine államban, Yarmouthban található. Az Eartha nevű csodabogár 2500 kg-ot nyom és átmérője több,  mint 12 méter! Nos ez aztán valódi különlegesség! 1998 júliusában készült el, és bárki megcsodálhatja, ha éppen ott jár! Bizonyára életre szóló élménnyel lesz gazdagabb.

Gömbölyű történeteket itt is olvashatsz még:
http://foldgombok.hu/CMSMS/index.php?page=foeldgoemb-toertenet

Nálunk pedig találhatsz néhány érdekességet:
https://galeriasavaria.hu/termekek/terkep-atlasz-foldgomb/

Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ldg%C3%B6mb
http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/legelso_foldgomb_meseje/