Szívesen böngészem a Galéria Savaria online piactér termékkínálatát.
Már egészen kis gyermekként vonzódtam a szép tárgyakhoz, legyen az kép, szobor, vagy bármilyen iparművészeti alkotás. Pest belvárosában laktunk, együtt nagyszüleimmel. Nagyapám megbecsült tagja volt a ház lakóközösségének, így engem is szeretettel és bizalommal fogadtak az idősebb lakótársak is.
Az emeletünkön lakott Zsani néni és férje Károly bácsi a nyugdíjas képkeretező, akinek a lakása zsúfolásig telve volt régiségekkel.
Ők előbb vettek TV készüléket, mint mi, ezért többször bekéredzkedtem hozzájuk, ha a kedvenc Mazsola sorozatot vetítették. Nekik nem volt gyermekük, talán örültek is, ha becsengettem hozzájuk. Sokszor elidőztem a gyönyörű képek, szobrok, vázák, fali és állóórák között. Leginkább az üvegezett rokokó vitrin tartalma bűvölt el, ahol a porcelán tárgyakat tartották.
Tizenkettedik születésnapomra Zsani néni egy hatalmas tányér túrógombócot hozott át hozzánk. Imádtam a túrógombócát, habkönnyű volt, vanília cukros tejföllel leöntve. Kedvességén felbátorodva megkérdeztem, hogy kézbe vehetném-e néhány percre az egyik vitrinükben már sokszor megcsodált balerinát. Beleegyezett.
Óvatosan a kezembe vettem a kecses tartású, húsz-huszonkét centis porcelán szobrocskát. Ami legjobban lenyűgözött benne, az a többrétegű, áttört szoknyája. Ma már tudom, hogy „tütü”-nek hívják a balerina szoknyát. Jó kézügyességem volt. Rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz a koromhoz képest kiválóan értettem. Megpróbáltam plasztilinből hasonló figurát mintázni, ami egészen jól sikerült. Drót vázra gyúrtam az anyagot, így a fűtött szobában sem rogyott össze. Csak a szoknyával nem tudtam megbirkózni. Másfél milliméternél vékonyabb rétegeket nem tudtam készíteni a gyurmából, ráadásul a csipkeszerű áttörések végképp meghaladták a tudásom. Az eredeti porcelán figura tütüje egy milliméternél is vékonyabb volt, és mindegyik rétegét sok-sok parányi lyuk díszítette, ahogyan egy hímzett tüll, vagy csipke jellegű ruhadarab is kinéz. Vajon hogyan készülhetett?
Ez a kérdés sokáig foglalkoztatott, de csak a „kis Képzőben” kaptam rá választ egy kerámia szakos mestertől. A porcelánfigura az alapégetés után, a kifestő műhelybe kerül. Ott feldíszítik, és azt követően kerül rá a szoknya, ami egészen vékony pamut csipkéből van. Ezt előtte beáztatják hígan folyó porcelán masszába. Miután megszárad, újraégetik a kemencében. A pamut kiég, miközben a porcelán megkeményedik, és hordozza a csipkedrapéria küllemét.
Igen, ez is egy olyan műhelytitok, amire magamtól nem jöttem rá, de talán másoknak is fejtörést okozott, amikor ilyen gyönyörűséges porcelán szobrocskákkal találkoztak, akár a Galéria Savaria termékei között.
A Galéria Savaria online piactéren átlagosan huszonöt-harmincezer porcelán tétel közül választhat, és vásárolhat az ingyenesen beregisztrált vevő: https://galeriasavaria.hu/termekek/porcelan/
