A kartográfia – a térképészet görög eredetű megnevezése – tudománya, technikája és művészete a legrégebbi történelmi korokra nyúlik vissza. A térképi ábrázolás célja elsősorban a lakókörnyezet emlékezetsegítő és a kommunikációt megkönnyítő ábrázolása volt. Nem véletlen a megnevezés sem, hiszen a khartisz = hártya, kártya és graphein = írás, rajzolás eredetet teszik a kartográfia szó mögé.
Egy korabeli térkép elég sok mindent elmond a korszak fejlettségi, műveltségi, tudományos helyzetéről. De leginkább lenyomata annak a világnak, leképezése az adott korban élő emberek gondolatvilágának, a Földünkről alkotott elképzeléseinek.
Az első korszak, amit meghatároztak a szakemberek a térképészet fejlődése és térhódítása során, a kéziratos térképek kora, mely a reneszánsszal ért véget.
Az eddig ismert legrégebbi, feltételezhetően térképészeti emlék egy falfestményen lévő várostérkép az anatóliai Çatal Hüyük-ben végzett ásatásoknál került elő, i.e. 6200 körülre teszik készítésének idejét. A legrégibb, papiruszra készített ismert térképI. Széthi egyiptomi fáraó idejéből (i. e. XIII. sz.) való.
Térképnek is mondható, bár nem a hagyományos formában a jénai egyetemen található égetett agyagtábla, mely Nippur városát, az akkori sumér birodalom fővárosát ábrázolja.
Talán a kéziratos korszak legismertebb műve Ptolemaiosz ókori gondolkodó a Föld gömbfelületének a síkba vetített ábrázolása, melyen a ma használatos vetület fogalmának egyfajta szerkesztési megoldását fedezhetjük fel.
A rómaiak korához köthető a kataszteri térképezés és ingatlan nyilvántartás ősi megjelenítése, melynek legismertebb példánya pergamenre festve maradt fenn az utókor számára.
Ugyanakkor a középkori térképek elsődlegesen a keresztény világkép szimbolikus kifejezései, számos esetben bibliai ábrázolással.
A nyomtatott térképek kora egészen új szempontból hozott változást a térképek világába: Mercator, akit a modern térképészet legnagyobb alakjának tartanak, fiával együtt dolgozott azon, hogy Atlasz néven megszülethessen az első, egységes térképgyűjtemény, mely már tereptárgyakat is ábrázolt. A domborzatot ugyanakkor még mindig oldalnézetben vagy madártávlatban ábrázolták.
A magyar térképtörténet legfontosabb munkáját, a Tabula Hungariét Lázár deák (Lazarus) 1514 körül készítette.
A XVIII. századot követően rohamosan fejlődő tudományok meghozták az áttörést a térképészet fejlődésében is. Megkezdődtek a részletes topográfiai felmérések, melyeknek értelemszerűen a topográfiai térképeken láthatjuk viszont a megoldásait.
A modern kor digitális technológiai megoldásai a térképészetben is helyet kapnak. A korszerű, modern digitális térképek világa ugyanakkor nem azt a felhasználói élményt adja vissza.
Egy a régi korok lenyomatait kutató ember számára egy korabeli térképábrázolás, egy földgömb vagy egy régi katonai térkép minden másnál többet jelent.
Böngéssz nálunk a témában fellelhető régiségek közt: https://galeriasavaria.hu/termekek/terkep-atlasz-foldgomb/
Forrás:
