Járt már Velencében? Nos amennyiben igen, akkor egy valami biztos: a Szent Márk tér galambjaihoz volt szerencséje. Ezrével lepik el Velence egyik fő látványosságát, melynek nevezetes épületei önmagukban is megállják a helyüket, mint turistalátványosság, de így, együtt, ebben a mértani rendben a világ egyik leglátogatottabb terének részesei.

A Szent Márk tér minden irányból nézve lenyűgöző képet mutat. Nehéz elhinni róla, hogy egykor alig volt több egy kolostorkertnél, amelyet patak keresztezett. Napóleon a Velencei Köztársaság meghódításakor a „világ legszebb szalonjának” nevezte. Talán nem is véletlenül! A maga nemében páratlan látványosság a különféle stílusok keveredése ellenére bámulatos egységet alkot.

Ez Velence legnagyobb tere, és az egyetlen tér, amelyet „Piazza”- ként is szoktak emlegetni. 175 méter hosszú, enyhén trapéz formájú az alakja. A tér történetét számos monda, legenda övezi, melyek összességükben színes képet festenek róla.

A legelső palota 814-ben épült, és erődként funkcionált. A palota is leégett többször, sokszor átépítették, jelenlegi formáját – Dózse palotaként – a 15. században nyerte el.

A Bazilika első építéséhez az a monda fűződik, hogy ebben a templomban helyezték el Szent Márk ereklyéit, melyek eredetileg Alexandria városában voltak.

A lovak azért híresek, mert az egyetlen olyan szobor-csoport, amely az ókorból fennmaradt, de sajnos a szobor korát és eredetét még nem tudták pontosan megállapítani a tudósok. A katedrális fő látványossága a Pala d’Oro, mely egy X. századi válaszfal a főoltár és a főhajó között. A válaszfal arannyal és ezüsttel van borítva, 250 zománctáblából áll.

A bazilika este, fényben fürödve nyújtja legpompásabb arcát! Aki teheti, annak érdemes ebben a napszakban megcsodálnia.

A Campanile (Harangtorony) eredetileg a hajósok tájékozódásának érdekeit szolgálta, mely egyben volt őrtorony és időmérő eszköz, valamint világítótorony is. Páratlan magasságából akár az Alpok csúcsaira is tekinthet a látogató.

Sorolhatnánk még tovább, sokáig a nevezetes épületek csodáit, de arra ott van számtalan más írás, helytörténeti és művészettörténeti oldalak lapjain.

Van valami egészen varázslatos hangulata a térnek, ami minden idelátogatót rabul ejt. Kószálni Velence zeg-zugos utcáin, gondolázni a Canal-Grande-n, felfedezni a helyiek és az idelátogatók forgatagát – nos ez mind élményszerű, de valahogy mégis minden út a Szent Márk térre vezet.

Ez a város szíve és lelke, mondhatni ütőere, és az idegenvezetők csoportjai minden bizonnyal órákat töltenek a nevezetességek felfedezésével, a számtalan varázslatos műemlékben történő barangolással, amiről majd az ott készült fotók mesélnek.

Mi mást is kívánhatnánk: legyen mindenkinek egyszer szerencséje, hogy ellátogat erre a gyönyörű térre, és az építészeti stílusok csodás remekeit felkeresi, és a turista áradat forgatagában elmerülve örök emléket visz haza magával.

 

Források:

http://www.velenceikarneval.net/velence_latvanyossagai.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_M%C3%A1rk-sz%C3%A9kesegyh%C3%A1z_%28Velence%29

http://hu.wikipedia.org/wiki/Velence_%28Olaszorsz%C3%A1g%29